Kicsiny, keskeny lécen
Hintázik az álom, lebegve:
illat a virágon.
Lebegő illat a virágon:
Látom, tapintanám, lélegzetét érzem,
el sohasem érem.
El sohasem érem, hiszen csak álom
Illata sóhaj, zsenge, leng-leng
a végtelenbe.
Leng-leng a végtelenbe
Bőrét a fény simítja, mosolyát
Csókokra nyitja.
Mosolyát csókokra nyitja
Ábrándos szemekkel lengve, lendül
felém, ölembe.
Lendül ölembe, felém,
Tölti szívemet asszonyi bája
Ereje máglya.
Ereje máglya, tűz-forró ölelés,
Éget, mint a vulkános mélyek,
S hiába remélek.
Hiába remélek, ő csak leng,
Lebeg, mint illat a virágon,
Hintázó álmom…
Forrás: Lélektől lélekig
