https://verskucko.com

Szerző: Mária Németh

  • Fodor Ákos

    ZENBESZÉD

    Hogyan adhatnék
    választ, mikor a kérdést
    is csak keresem?

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Reményik Sándor: Hajnali rózsák

    A kert hajába
    rózsalugasok tűznek virágokat.
    Szivárvány-arcukról
    a Nap mosolyog.
    Leveleikkel fűrészelgetik a levegőt;
    ing és billeg a tér,
    rángatja az ég hajnalvörös kelyheit,
    hogy bimbót pirosító loccsanással
    ömöljenek
    az alvó rózsák
    végtelenségére.
    Lángtáncot lejt a kert.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Frida Kahlo

    Már nem számolom

    Írtam, töröltem, majd újra írtam,
    a második sornál megállt a toll,
    kerestem egy érzelmes kezdést,
    valami költőit,
    igazat,
    valódit,
    ami a szívbe hatol.
    Nem sikerült.

    Azután megértettem, amit nem tudtam régen:
    hogy a nagy szívek, melyek a testben halnak
    tovább lüktetnek az éj lélegzetében…

    Megértettem, hogy nincs szabály, rend, harmónia,
    csak elsöprő viharok villámaiban
    egy pillanatra felvillanó
    halálos szépségű orchidea.

    Fordította: Jóna Dávid

    Forrás: Lélektől lélekig

    Frida Kahlo

    Már nem számolom

    Írtam, töröltem, majd újra írtam,
    a második sornál megállt a toll,
    kerestem egy érzelmes kezdést,
    valami költőit,
    igazat,
    valódit,
    ami a szívbe hatol.
    Nem sikerült.

    Azután megértettem, amit nem tudtam régen:
    hogy a nagy szívek, melyek a testben halnak
    tovább lüktetnek az éj lélegzetében…

    Megértettem, hogy nincs szabály, rend, harmónia,
    csak elsöprő viharok villámaiban
    egy pillanatra felvillanó
    halálos szépségű orchidea.

    Fordította: Jóna Dávid

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Gámentzy Eduárd: Ahogyan régen

    Aludni kéne

    Ahogyan régen.

    Lehajtott fejjel,

    Anyám ölében.

    Kelni a Nappal,

    Vidám tavasszal.

    Szállni fecskékkel, darazsakkal.

    Gurulni domboldalról völgybe,

    Pörögni, forogni körbe-körbe.

    -Utána újra!

    Még egyszer,..százszor!

    Nyakláncot fonni

    Fűből, virágból.

    -Elvinni neki!

    Hazatalálni!

    -Minden ölelést meghálálni!

    Forrás: Szeretem a verseket

  • Ady Endre: Eldönti a sors

    Rossz vagy, vagy jó vagy?
    Nem születtem én kitalálónak
    S nem is születtem rossznak vagy jónak,
    De kedves, gyűlölt
    Hiábavalónak.

    Akarsz maradni?
    Én, jaj-jaj, hisz alig tudok adni,
    Igérni tudok és megfogadni,
    De beváltani?
    Inkább elszaladni.

    Téged szeretlek,
    Hogy Te szeretsz, nem is olyan fontos:
    Két ember s mind a kettő bolondos.
    Mi lesz velünk, majd eldönti talán
    A Sors, e bölcs, gondos.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Wass Albert: Ébredj magyar!

    Nemzetemet dúlta már tatár,
    harácsolta török,
    uralkodott fölötte osztrák,
    lopta oláh, rabolta cseh.
    Minden szomszédja irigyelte mégis,
    mert keserű sorsa
    istenfélő nemzetté kovácsolta.
    Becsület, tisztesség, emberszeretet
    példaképe volt egy céda
    Európa közepén!
    Mivé lett most?
    Koldussá vált felszabadult honában,
    züllött idegen eszmék napszámosa!
    Megtagadva dicső őseit,
    idegen rongyokba öltözve
    árulja magát minden utcasarkon
    dollárért, frankért, márkáért,
    amit idegen gazdái odalöknek neki!
    Hát magyar földön már nem maradt magyar
    ki ráncba szedné
    ezt az ősi portán tobzódó
    sok-száz idegent?
    Ébredj magyar!
    Termőfölded másoknak terem!
    Gonosz irányba sodor
    ez a megveszekedett új történelem!

    Forrás: Szeretem a verseket

  • Vlagyimir Viszockij: Nem tért vissza a csatából

    Miért nem marad mindig ugyanúgy minden?
    A kék ég se legyen soha másból!
    Víz, erdő, levegő, a régi legyen ma is…
    Csak ő nem tért vissza a csatából.

    Ki került ki győztesen, nem emlékszem,
    Az álmatlan és dühös vitákból,
    Csak most, hogy nincs itt, tudom és végre megértem,
    Amikor nem tért vissza a csatából.

    Nem tudott hallgatni, ütemre énekelni,
    De mégis részeg volt a muzsikától,
    Napkeltével ébredt, nem hagyott aludni
    És tegnap nem tért vissza a csatából.

    Mint amikor rabságból szökik a tavasz,
    Úgy szakadt ki a kérés a számból,
    Neki szóltam megszokásból: Adj egy slukkot!
    Pedig tegnap nem tért vissza a csatából.

    Halottaink nem hagynak minket bajban soha,
    Elesett őrangyalaink megvédnek,
    Az ég az erdőn tükröződik vissza,
    Ezt mutatják a fák: égszínkékek.

    Kettőnknek tágas volt a lövészárok,
    Megosztoztunk időn és dohányon,
    De ma már csak az én időm folyik,
    És úgy tűnik most, én nem tértem vissza a csatából.

    ford.: Földes László

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor Ákos: Változat

    üvegesedem.
    Tisztán tartom magam, hogy
    mögém is láthass

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor Ákos: Útravaló

    Akkor jársz jól, ha
    mind közelebb lépsz ahhoz,
    amitől félnél.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor Ákos: Csak ez

    A sötétben
    megütsz valakit, aki szeret,
    megüt valaki, akit szeretsz.
    Talán nincs is egyéb, csak ez.
    Nem folytatás, nem vég, se kezdet,
    csak ez a puha sötétség, ez a kemény
    ütés. A szeretet.

    Forrás: Lélektől lélekig