https://verskucko.com

Kategória: Versek,

  • Csukás István: Hagymaillat, por, beethoven-szimfónia

    Hagymaillat, por, Beethoven-szimfónia
    dől be az ablakon, az ajtóba vágott levélrésen
    festményeket dobál be a postás, a bélyegen
    nagy költők lepecsételt arca, a cigaretta
    dobozán Kossuth Lajos, a pénzen Petőfi,
    kiretusálták szépen József Attila keserű
    fintorát, Ady Endre is a Nemzeti Banké,
    Csontváry a mozikban kétóránként megőrül,
    Berda neve kocsmacégér, Vörösmarty
    haboskávéban fuldoklik, Erkel vezényli
    az ötórai táncot, Rákóczi túróst reklámoz,
    Dózsa focicsapatot edz, Hunyadi hashajtót
    árul, fia, Mátyás ugyanolyan ízű sört,
    Kosztolányit épp most preparálják,
    talán tökmagot lehetne elnevezni róla,
    s hogy ne duzzogjanak a többiek sem,
    lehetne még Bartók-ropi, Kodály-keksz,
    Árpád-csülök, Arany János-hurka, Krúdy-szörp,
    Jedlik Ányos-kása, Kőrösi Csoma-fédervájsz,
    Babits-lepény, Kassák-kolbász, Rippl-Rónai-
    cipőhúzó, Bem-fagyi és Szent István-mézesmadzag.

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Csukás István: Ez a csöpögős orrú ősz

    Ez a csöpögős orrú ősz itt ért utol Szárszón,
    a postára ballagtam éppen a napilapokért.
    – Szia! – köszöntem neki. – Szia, ősz! Hogy vagy?
    – Szcsrr! – szörcsögött bánatosan, és tény, hogy
    csöpögött minden lukból, menekültek a kutyák,
    a macskák kényesen mosakodtak, a rigók pislogva
    a fejükre húzták a fészküket, csak én és
    a vasúti sín nem bújtunk sehová, vonultunk
    hármasban, párhuzamosan, ki-ki elmerengett
    a saját baján, a vasúti sín az elgurult
    fejű költőn, a csöpögős orrú ősz, hogy
    mennyi a sírnivaló, én azon, hogy miért
    halunk meg egy kicsit minden ősszel.

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Buda Ferenc: Távoli…

    Távoli kürthangon
    kérdezi az Isten
    hogy ha őbenne nem
    akkor miben hittem

    Szólnék ha szél lennék
    szólnék ha szó lennék
    hozzá futtam volna
    már rég ha jó lennék

    dehát nem vagyok jó
    szó se vagyok szél se
    mogyoró-jég módján
    hullok a vetésre

    egy felhő fiaként,
    ezerként de egyként
    nem ismernek pedig
    átlátszom üvegként

    géppuskagolyóként
    verődöm a zöldre
    fájdalmak fagyai
    kötöznek a földbe

    melegek takarnak
    fények hívogatnak
    lengő pára-hajjal
    lendülök a Napnak

    viharok hordoznak
    cifra szelek dobnak
    fehéren hullok le
    rossz lábak tapodnak

    fenék esznek de én
    maradok egésznek
    ezer darabban is
    egy lobogó lészek!

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Buda Ferenc: 1956 – töredékek

    Arany ősz, szüret ideje. Must illat,
    darazsak dongnak. Szív, lélek tavasza
    az őszben. Fiam, unokám lehetne…
    Sortűz. Lánckerekek csörömpölése.
    Arany ősz, arany. Must-illat. Talpak
    pora, levelek ragyogása. Füst, vér.
    Torkolattüzek. „Ha mégegyszer azt
    üzeni…” Kimetszett közepű lobogón
    át az égre: ”…hogy rabok rabok tovább…” –
    tízezreken végigmorajlik. Must-illat.
    Sortűz. Vérszag. Fiam, unokám lehetne
    az a fiatalember… Lágy őszi táj.
    Tankágyúk erekciója. Must pezsdül,
    vasabroncs pattan. Egy vaskapuszárny
    dörrenve becsukódik. Tűz, vas. Tűz,
    vas. Akár az unokám lehetne,
    aki voltam… Légy zizzen, darazsak
    dongnak. Sortűz. Vérszag. Télszag.
    Zárcsattanás. Kulcsok csikordulása.
    Száz évig tartó negyedik évszak. El-
    falazva. Befalazva. Szél rohamoz,
    kimetszett közepű lobogót szaggat.
    Ifjak valánk. Fiatal voltam.
    (1998 október)

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Choli Daróczi József: Cigány passió (részlet)

    (Cigány asszony monológja – az 1. felvonás 1. jelenetéből)

    Onnan indultam
    Én is:
    A vadvirág lángokban rejtőző
    Árvák földjéről,
    Hol szomorú tüzekre olvassák
    Bánataikat az anyák
    Mellükön éhes csecsemőkkel,
    Suttogva Mária nevét,
    Vándorolva
    Márvány-fagy telekkel
    Nyöszörgő keréknyomnyi hazákban,
    Csillagfény-zománcos éjjeleken
    Lázas gyermekek
    Madár-homlokára hajolva,
    Éj-sóhaj sátrakban
    Rejtőzve,
    Kuporogva várva
    A Megváltót.

    Mi lesz
    Velünk, Uram,
    A jövendők mit hoznak?

    Angyalaid
    Csendőr éveket
    Hoznak?

    S mi lesz
    Teveled, Uram,
    Neked az évek mit hoznak?

    Kereszteket
    Ácsolnak,
    Uram?

    S mi lesz
    A kis
    Népekkel,

    Koponyaheggyé,
    Auschwitzi hamuvá
    Válnak, Uram?

    S az emberiséggel
    Mi lesz,
    Uram?

    Milliárdoknak
    A jövendő ezredek
    Mit hoznak?

    Forrás: Ezredvég

  • Choli Daróczi József: Elvitték a cigányokat

    A sok cigányt mind elvitték,
    nagy árkokat ásni vitték.
    A nagy árok lassan mélyül,
    víz bugyog fel a mélyérül.

    Szegény fiúk, mind mifajták,
    a csendőrök űzik-hajtják,
    verik őket, kapják kézre,
    lemaradót puskavégre.

    Az a nagy árok minek kell,
    a fekete, feneketlen?
    Nem tudják, honnan is tudnák,
    csendőröktől meg nem tudják!

    Ha tudnák, hogy minek ásnak,
    hogy maguknak, hogy nem másnak,
    maguknak, a többieknek,
    asszonyoknak, gyerekeknek.

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Choli Daróczi József: Fáj

    Férfiként: halálraítélt.
    Megfogni neszeit az éjszakának.
    Zuhanni, zuhanni mint a kő!
    Arcom csontján a rés,
    Hiányod miatt tátong.
    Szememet feléd fordítom,
    Lepergett húsomból kikelt
    Szirmokat szórok nyomodba,
    Mert most tudom,
    Most már tudom,
    Hogy múltamba belevesztél.
    Befagy a szám,
    Megpüffedt ajkaim között
    Holdarcod ívét hordom,
    Magamba beépítelek.
    Sírgödör szélébe kapaszkodó
    Fű hajad selyme fáj.

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Choli Daróczi József: Halott hajós

    Révész voltam,
    boldog voltam.
    Halott
    lelkek
    közt
    hajóztam.

    Hordtam át
    halottakat,
    most
    már
    vihetem
    magamat.

    Vinném,
    vinném:
    már
    nem
    lehet,
    elúsztattam
    lelkemet.

    Halott lelkű
    hajós vagyok:
    halott hajók, halott hajós.

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Choli Daróczi József: Ima

    Szent Mária, Szűz leány,
    Jézus anyja!
    Júdások között,
    jászolnyi csillag kíséretében.
    Pilátus előtt,
    maroknyi feszületszeggel,
    arcodról szökő fényben állok,
    egyszál magam,
    egyszál magam,
    mint Jézus a kereszten.

    Hontalan lelkem kér bebocsátást hazádba,
    könyörülj rajtam,
    Jézus anyja!
    Sugaraiddal tisztíts meg,
    add rám áldásodat.
    Ámen.

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Choli Daróczi József: Óda

    Segítsd, Isten a cigányt,
    Lelhesse meg a hazát.
    Segítsd meg a nemzetét,
    Amíg a világon él.

    Bejárta a világot,
    Nem talált csak bánatot.
    Az élete csak a gyász,
    Segítsd, Isten, a cigányt.

    Bejárta a világot,
    Hosszú út volt, meg átok.
    Hosszú út volt, hideg sár,
    A szívében csak a gyász.

    A bűn, ha elkövette,
    Azt már rég megfizette.
    Megfizette szívével,
    Tiszta piros vérével.

    Gyertek, gyertek cigányok,
    Leljük meg az országot.
    Leljük meg azt a helyet,
    Ahol nem hullnak fejek.

    Segítsd, Isten, a cigányt,
    Békét leljen és hazát.
    Segítsd meg a gyermekét,
    Lelje meg a nemzetét.

    Forrás: Magyarul Bábelben