„Egy jólnevelt kutya nem tesz rá kísérletet, hogy rávegyen, oszd meg vele az
ebédedet. Egyszerűen csak olyan bűntudatot ébreszt benned, hogy képtelen
vagy jóízűen enni.”
Forrás: —
Címke: Humor
-
Helen Thompson: Idézet
-
Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny
Háp! Háp! Háp!
Jönnek a kacsák!
Hej, de szomjas, hej, de éhes
ez a társaság!Bú! Bú! Bú!
Boci szomorú!
De hogy feszít tyúkjai közt
a Kukurikú!Röf! Röf! Röf!
Orra sárba döf:
sonka-lábán Kucu néni
fürödni döcög.Gá! Gá! Gá!
Szalad világgá
Liba mama, ha a Szamár
rábőg, hogy „I-á”!Rút! Rút! Rút!
Föl is, le is út:
mérges Pulyka, te szereted
csak a háborút!Bú! Röf! Háp!
Síppok, trombiták:
víg zenével így köszönt e
díszes társaság.Forrás: Szeretem a verseket
-
Romhányi József: A róka és a holló (Negyedik variáció)
Fenn csücsült a holló a dús hársfa ágán.
Csőrében trappista hivalkodott sárgán.
Jött az éhes róka. Látta, hogy a helyzet
megegyezik azzal, mit Aesopus jelzett.
Szólt hát álnok bájjal: – Tollad ó be ékes,
hogy primadonna légy, régen esedékes!
És a neved! Hallga, hogy leng lágyan: holló!
Csak hangod nyikorog, mint egy rozsdás olló.
De hiába várta a ravaszdi róka,
hogy sajtesőt hullat majd a holló-nóta.
Mi volt eme nem várt, különleges, ritka,
szerény, józan, okos hallgatásnak titka?
Nem hajszolta dicsvágy? Sem nagyzási hóbort?
Nem!… Az igaz viszont, hogy fehér holló volt…Forrás: Szeretem a verseket
-
Kamarás Klára – Nekem Cyrano kell…
A fürdőkrémem barack illatú…
Azt mondják, ettől pont olyan vagyok,
mintha a kompót ömlött volna rám.
Ó, jó Cyrano, most te kellenél,
hogy meggyógyítsd e sérelem sebét!Azt mondanád, hogy méznél édesebb:
a nyári nap érlelte bőrömet,
s e szép barackok olyan hamvasak,
hogy csodájukra nem marad szavad.
Tündérleány gyümölcsöskertje ez?
Itt olyan illatfelhő lengedez!
S hol ennyi friss gyümölcsre van remény,
szívesen lennél ott kertészlegény…!Cyrano biztos mást is mondana…
és hogyha nagyon szépen mondaná…
hajnal előtt nem engedném haza…Forrás: Lélektől lélekig
-
Romhányi József: Új struccpolitika
Egy strucc úgy vélte, hogy különb társainál,
eltökélte tehát, hogy karriert csinál.
Hogy ezt gyorsan vigye véghez,
úgy döntött, hogy ellenzék lesz,
és mint egyszemélyes tábor
elszakad a gyáva struccpolitikától.
Szembe is fordult a többivel dohogva,
és onnét fúrta be fejét a homokba.Forrás: Lélektől lélekig
-
LÁÁR ANDRÁS – Lám csak lám
Ha bal lábbal kelsz, és nyűgös vagy,
mert minden összejön.
Kilincsbe akadsz, trutyiba lépsz,
vagy senki sem köszön,
Ha tele a hócipőd, még mielőtt bármit
a földhöz csapnál, nézz körül,
S csak ennyit mondj: – Lám, csak lám.Ha egy női démon rád nevet,
megőrül szíved,
És egy éjszakáért odaadnád
egész életed.
Ha elsodor a vágyfolyó, jól teszed,
ha néha-néha csendesen
Csak ennyit szólsz: – Lám, csak lám.Ha odafent vagy,
jókat röhögsz a sok hülyén.
Ha újra lecsúszol,
te bámulsz hülyén.
De bárhogy is forog a sorskerék,
a legfontosabb három szó a tiéd:
Lám, csak lám.Ha meghalnánk, és elvinnének
a dolgos Ördögök,
És együtt főnénk a vasfazékban
a pokol-tűz fölött,
Még ott sem lenne baj, ha összenézve
csak ennyit szólnánk viccesen:
– Lám, csak lám. Lám, csak lám.Forrás: Lélektől lélekig
-
Ingrid Sjöstrand: Anyuban azt nem bírom
Anyuban azt nem bírom,
hogy mindenre tud mondani
valami okosat.
Ha azt mondom,
hogy minden olyan unalmas,
hogy semmi kedvem suliba menni,
hogy utálom Kerstint,
hogy szorít az új trikóm,
ő már mondja is,
hogy majd megjön a kedvem,
hogy tegnap még szerettem Kerstint,
és hogy vegyél fel másik trikót!
Az ember még csak nem is unatkozhat
nyugodtan.Forrás: Lélektől lélekig
-
Romhányi József: A kacsa napilapja
Egy kacsa, kit nem gátolt erkölcsi korlát,
vérbe mártva tollát,
epével dagasztott, könnyekkel erjesztett
rémhírektől nyüzsgő hírlapot szerkesztett.Mint képzelt csatákba kiküldött riporter,
fajokat tiport el.Éhínség; mészárlás
s még száz más
kiagyalt borzalom
tobzódva tizenkét oldalon.Tűzvész vagy szerényebb
méretű merénylet,
naponként hatvan,
már nem kapott helyet, csak a viccrovatban.Ezer vészt eszelt ki, a hasára ütve.
Így lett napilapja a valóság tükre.Forrás: Lélektől lélekig
-
Ismeretlen – Idézetek
„A köhögés az, amiről te nem tehetsz,
de mindenki más persze csak azért csinálja,
hogy téged bosszantson.”i
-
Romhányi József: A bűnbánó elefánt
Az elefánt elmélázva
a tópartra kocogott,
és nem vette észre lent a
fűben a kis pocokot.
Szerencsére agyon mégsem taposta,
csak az egyik lábikóját egyengette laposra.– Ej, de bánt, ej, de bánt! –
sopánkodott az elefánt.
– Hogy sajnállak, szegényke!
Büntetésül te most tízszer
ráhághatsz az enyémre!Forrás: Lélektől lélekig
