Ó, mennyi csillag fönt az égen,
ó, mennyi ember itt a földön,
élünk sugarak ösztönében,
anyánk a fény s az élet ösztön!
A csillagok szavát megértem,
az emberektől sokszor féltem,
a csillagok szép, messzi fények…
a gonoszok a földön élnek.
A csillagok dalát megértem,
a csillagok üzennek nékem,
ó, mennyi jóság, mennyi szépség!
A földön is ragyog reménység!
Forrás: margitanyakepeslapjai.bloglap.hu
