Székely János: Dal

Fölém borul a lisztes ég
pokróca, hallgatom az estet,
s a lassú hóhullás neszét.
Kabátom, gőgöm szertefeslett.
Üzend, dal, dúdold szenvedés,
bukfencet hányó gyermekeknek;
jaj annak, aki szeret, és
jaj annak, aki nem szerethet.

Forrás: Szívzuhogás