Kányádi Sándor – Madárijesztő

Dráma három percben

(Ketten jönnek emelt fővel)

– Időmadárijesztő.
– Micsoda?
– Időmadárijesztő.
– Időmadárijesztő?
– Az.
– Találóskérdés?
– (nemet int)
– Mi akar lenni? Mit jelent?
– Időmadárijesztő.
– (bizonytalanul) Politikus?
– (nemet int)

(nevetnek)

– Hát akkor?
– Vers.
– Vers? Talán verscím.
– Vers. Maga a vers.
– Időmadárijesztő. Ez önnek vers, uram?
– Vers. Időmadárijesztő. Egysoros. –
Pontosabban: egyszavas vers. Ilyen is van,
uram.
– És még milyen is van?
– Néma.
– Néma?
– Az.
– Némavers?
– Némavers. De csak legbelül szokott megjelenni.
Olykor nagyon nagy példányszámban.
Rendszerint az iméntihez hasonló egyszavasok
ellenverseként.

(hallgatnak)

– Köszönöm ezt a kis poétikai eszmefuttatást.
– Kérem.
– Vigasznak se rossz. Ezután majd, amikor
már-már vérembe rögösödnek a ki nem mondható
szavak, megpróbálom nagy költőnek érezni magam.
Köszönöm.
– Szóra sem érdemes, költőtárs.

(Lehajtott fejjel mindketten el.)

Függöny

Forrás: Lélektől lélekig