Nincs semmim… Így megyek magamban –
tip-top – szelíden, csendesen,
s ha éjjel bántanak a rablók,
kitárom két üres kezem.
A rablók sírnak velem együtt.
Olyan-olyan szegény vagyok,
mint kisded első fürdetőjén
és mint a teknőn a halott.
De tart a föld s ez az enyém még,
s feszül az ég fejem felett,
s kitárom az örök egeknek
örök-mezítelen testemet.
Forrás: Lélektől lélekig
