A bőröm vágyó kézhez érni,
a számra szomjas szájhoz érni,
a szómra szomjas fülbe szólni,
a vágyam vágyó ölbe hullni – –
Három milliárd idegent
gondommá te varázsolsz.
Ha veled a poklokra szállok,
akkor tudom, mi másnak a pokol.
Ha veled az egekbe szállok,
akkor tudom, mi másnak az ég.
A testeden szétránduló iszony,
a testedben szétáradó öröm
a katekizmusom.
Tőled tudom:
„Azért vagyunk e földön, hogy aki
szintén e földön van, segítsük élni.”
Lám, ha éjszakánkint
álmod útvesztőiben
el-nem-érhetőn bolyongsz,
fázom, hiába rántom állig paplanom.
Fényeim, árnyaim,
tükrözd hűségesen,
visszhangozd lényemet!
Ne engedd soha a magányt szívemhez!
A dögvészek dögvésze ő.
Forrás: Lélektől lélekig
