https://verskucko.com

Kategória: Versek,

  • Pilinszky János: KZ-oratórium (részlet)

    Hol volt, hol nem volt,
    élt egyszer egy magányos farkas.
    Magányosabb az angyaloknál.

    Elvetődött egyszer egy faluba,
    és beleszeretett az első házba, amit meglátott.

    Már a falát is megszerette,
    a kőművesek simogatását,
    de az ablak megállította.

    A szobában emberek ültek.
    Istenen kívül soha senki
    olyan szépnek nem látta őket,
    mint ez a tisztaszívű állat.

    Éjszaka aztán be is ment a házba,
    megállt a szoba közepén,
    s nem mozdult onnan soha többé.

    Nyitott szemmel állt egész éjszaka,
    s reggel is, mikor agyonverték.

    Forrás: Pilinszky János: KZ-oratórium

  • Bródy János: Szabadnak születtél



    Itt születtél ezen a tájon, itt ringatott az édesanyád
    Itt indultál el az útra, s itt jártad ki az iskolát
    Itt élnek a barátaid és itt találtad meg szerelmedet
    A nagyvilágon e kívül nincs máshol helyed

    Itt fogadtad szívedbe az Írást és a Gondolatot
    Itt eszméltél magadra, és itt volt mindig az otthonod
    S most itt mondják neked elvakult sötét lelkű ostobák
    Keress magadnak máshol hazát

    Ne törődj vele, hogy mit mondanak
    Az vagy, akinek tartod magad
    Még akkor is, ha szembe fúj a szél

    Ne törődj vele, hogy mit mondanak
    Az vagy, akinek tartod magad
    Ne feledd el, hogy szabadnak születtél

    Ne hagyd, hogy lelked mérgezzék a hazug előítéletek
    Ne hagyd, hogy korlátok közé szorítsák szabad szellemed
    Ha Kölcsey és Vörösmarty nyelvén szól az éneked
    A nagyvilágon e kívül nincs máshol helyed

    Tudom, hogy nehéz elfeledni mindazt, amit nem lehet
    De ne add fel a szíved mélyén élő szép reményeket
    Kárpátok gyűrűjéből szállj fel szabad madár
    Érted is szól a harang már

    Ne törődj vele, hogy mit mondanak
    Az vagy, akinek tartod magad
    Még akkor is, ha szembe fúj a szél
    Ne törődj vele, hogy mit mondanak
    Az vagy, akinek tartod magad
    Ne feledd el, hogy szabadnak születtél

    Sose feledd, hogy szabadnak születtél

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Balla D. Károly: Zene

    Bartók zenéjét csak addig nehéz befogadni,
    ameddig szól.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Balla D. Károly: Köpönyeg

    Ha már kifordítod,
    legalább ne csapj közben
    ekkora szelet vele!

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Benyó Judit: Véget nem érő monológ az emberi vágyakozásról

    Vágyakozom az adakozásra, a jóságra és az örökkévalóságra –
    a tiszta csendre, melyben a kiscsikókat kiviszik a mezőre,
    az áhítatos csendre, melyben minden kivirágzik!
    Vágyakozom a táncra, mely szívemből szakad ki,
    a meleg ritmusra, mely a körben, a táncban érik!
    Vágyakozom a virágágyak virító színére,
    az esőre, melyet a szél loccsant rám,
    a micisapkás zsokéra, ki elmondja hogyan él,
    hogy mindig elkölti, amije van.
    Vágyakozom a vágtató „Hold-Szekérre”,
    a trappoló, a csattogó, izmos gyerek után,
    az álmodó, a friss szemű éjszakákra,
    melyek egyszerre több élettel kecsegtetnek!
    A körbe keringő, sugaras nappalokra,
    melyek a ruganyos földeken lépésre késztetnek,
    a lélegző, a felemelkedő, a kurjantó reggelekre,
    mikor az ember csendes és engedelmes.
    Vágyakozom a szélcsendes órákra az Alföldön –
    a mérges, hegyi fák társaságára,
    a babrálgató, a meleg-hasú szél közelségére,
    a vigasztaló és a haragos szélre!
    Vágyakozom a fázós, a bukdácsoló messzeségre,
    ahol pókok tanyáznak,
    a táltos ló emberre tekintő szemére!
    Vágyakozom anyám erős szívébe bújni!
    Vágyakozom a titáni erejűek XXI. századára!

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Balla D. Károly: KÖVETELÉS

    A szótlannak legyen hallgatásszabadsága.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Balla D. Károly: VISZONYÍTÁS

    Még mindig jobb,
    ha latrok beszélnek önmegtartóztatásról,
    mint ha impotensek.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Képes Géza: Elég

    minden parázs
    hideg hamu
    minden szó
    néma tátogás

    nem kellenek szavak

    elég
    egy
    összevillanás

    még az se kell

    elég
    ha
    vagy

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor András: Tested kenyerén

    Hogy tested fehér kenyerét
    megosztottad velem
    ne legyen adományod
    ne legyen érdemem.

    Legyen eleve rendelés
    a sors bocsánata
    amért a pusztulás elől
    kitérnünk nincs hova.

    Mert nem ott volt a kezdet,
    hogy megtaláltalak
    te nyitottad ki értem
    magányosságodat

    és nem lopás, nem önzés
    ha magam rád fonom
    bőrömön átparázslik
    minden tulajdonom.

    Míg ujjad fűzfarácsa
    tarkóm kosárként óvja meg
    a hanyatló erő is
    hozzád visz közelebb.

    Bár fölsebez a hajnal
    megalvadt csönd az éj
    míg testünk kettős vérköre
    forog, szoríts, ne félj.

    Mit ér a léten-túli hit
    a vak remény mit ád?
    Utaztunk egymás áramán, – nekünk
    már nem kell más világ.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Lányi Sarolta: Aki el nem alszik…

    A legszomorúbb muzsika
    a mások álmának zenéje,
    a legszomorúbb: nyitott szemmel
    belebámulni a vak éjbe
    álomtalan, gyötrődve, égve.

    Jaj annak, aki el nem alszik…
    éber búval sorsába bámúl
    a néma éjben, társtalan.
    Az álmok ajtaja bezárúl,
    ő künn marad. Sorsába bámul…

    Forrás: Lélektől lélekig