Kategória: Versek,

  • Verseghy Ferenc: A’ Boriszák

    Ha holnapot megélem-e?
    Azt én nem tudhatom.
    De, hogyha holnapot megélem,
    Azt jó bor mellett elhenyélem,
    Bizonnyal mondhatom.

    Forrás: www.eternus.hu / Verseghy Ferenc: A’ Boriszák

  • Zajzoni Rab István: Részeg dal

    Nem gondolok e világgal,
    Tele szívem tűzzel, lánggal,
    Tüzet, lángot szórok széjjel,
    Nincs körülem soha éjjel.

    Füttyentek én e világra,
    Fekszik, nem áll többé lábra,
    Vén ember az istenadta,
    Rothad a föld is alatta.

    Bort ide, a Ponciusát,
    Kezdjek vele véres tusát,
    Én még csak a bortól félek,
    Ha legyőzöm, holtig élek.

    Forrás: www.eternus.hu / Zajzoni Rab István: Részeg dal

  • Zajzoni Rab István: Ezeradta csaplárosa…

    Ezeradta csaplárosa,
    Kancsóját penész nyaldossa;
    Bort bele, ki lelke vagyon,
    Szomjúhozom szörnyen, nagyon!

    Bort bele a legjavából,
    Legöregebb hordójából;
    Riad a kürt a csatára,
    Gyorsan, gyorsan, itt az ára!

    Jött bor, a jó vitéz ivott,
    Csatára kelt, csatát vívott,
    Vívott kemény ellenével:
    Ide-oda lógó fejével.

    Forrás: www.eternus.hu / Zajzoni Rab István: Ezeradta csaplárosa…

  • Gyulai Pál: Ne hozd a bort!

    Ne hozd a bort, nem ihatnám!
    Miért innám? Nem iszom.
    Könnyemtől méreg lehetne,
    És a méreg megölhetne,
    De nem ölné bánatom’.

    Hol vagytok, vidám barátok?
    Ami múlt, vissza nem tér.
    Ittunk egyért, ittunk másért,
    De legtöbbet a hazáért,
    Hiába folyt a bor, a vér.

    Ide mégis, iszom egyet,
    Meg se’ mondom, hogy miért.
    Tudja azt az én Istenem,
    Aki magyar, iszik velem,
    Hosszan iszik és megért!

    Forrás: www.eternus.hu / Gyulai Pál: Ne hozd a bort!

  • Móricz Zsigmond: Galamb, réce, meg a lúd

    Az volt egyszer bajos élet,
    Hogy a vizek kiszáradtak,
    A folyóból mind kötél lett,
    Patakokból csepümadzag,
    Fától fáig, – hegytől hegyig
    Kifeszíték egytől egyig,
    S mint szárító kötelekre
    Teregették föl ezekre
    A tengerek lepedőit,
    Tavak, tócsák kis kendőit,
    Így száríták, így bizony,
    A sok vizet a napon.

    No, mit tegyen szegény galamb,
    Hát még a lúd, meg a réce?
    Összefognak, ők nem fognak
    Szomjan halni csak azért se,
    Elmennek ők világ végre,
    Míg inni nem kapnak végre.

    Réce, liba kéz a kézben,
    Billeg-ballag az útfélen.
    Búgó galamb föntről kutat,
    Tavat, folyót, forrást kutat.
    Mennek, mennek világ végre.
    Hát a galamb így szól végre:

    – Nem hal szomjan, aki jámbor,
    Hogyha víz nincs, van bor, van bor!
    No, megörül a kacsa:
    – Csak a csapra, csak csapra!
    A liba is rá vijjong:
    – I-i-gyu-unk, i-i-gyunk!

    S úton talált hordó bort
    Csapolták, míg benne volt.
    Addig örülgettenek,
    Végre be is csípnek.
    Jókedvüknek nincs határa –
    Ezért van az, hogy ha már ma
    Jókedvüknek jöttét látják,
    – Amit akkor – azt kiáltják.

    Forrás: www.eternus.hu / Móricz Zsigmond: Galamb, réce, meg a lúd

  • Zajzoni Rab István: Borpatak foly a szívembe

    Borpatak foly a szívembe,
    Érzelmeim édenébe,
    Kiapadhatatlanul.
    Gondolatim minden bokra
    Föllobog az égi boltra,
    Messzelátó lángra gyúl.

    Bor a szerelem tengere,
    Pokolban feneklik medre,
    Vad hulláma eget nyal.
    Bor a szellem piros árja,
    Bor az örök élet lángja,
    Aki issza, meg nem hal.

    Rajta minden magyar ember,
    Kinek szíve nemesen ver,
    Igyék váltig tiszta bort;
    Élni fog ekképp mindnyája
    És általa szép hazája
    Halhatatlan dicső kort.

    Forrás: www.eternus.hu / Zajzoni Rab István: Borpatak foly a szívembe

  • Kriza János: A tizenkét égi jegy mértékletességet prédikál

    I
    JANUÁRIUS – VÍZÖNTŐ
    A nap vízöntő-jegybe lép át,
    Így vízivásra fényes példát ád.

    II
    FEBRUÁRIUS – HALAK
    Nincs széles e világon jobb ital
    Szép tiszta víznél, mond a hal.

    III
    MÁRCIUS – KOS
    Nem kell a kosnak égett bor,
    Mégis beh friss, erős, vidor!

    IV
    ÁPRILIS – BIKA
    Nagy méltósággal bőgi a bika:
    Víz minden kortyaink legjobbika.

    V
    MÁJUS – IKREK
    Virulnak ikrek anyjok lágy ölén,
    Édes tej és forrásvíz erején.

    VI
    JÚNIUS – RÁK
    A részegekhez fenkiált a rák:
    Víz aqua vita, bizton ezt igyák.

    VII
    JÚLIUS – OROSZLÁN
    Oroszlán, állatok dicső királya
    Vizet dicsér, bort, sört utálja.

    VIII
    AUGUSZTUS – SZŰZ
    Tüzes testében ép bájjal mosolyg a szűz:
    Víz, víz a bájital, melyből ered a tűz.

    IX
    SZEPTEMBER – MÉRTÉK
    Ha italok becsét jó mérleggel mérjük,
    Kétségkívül a vizet legjobbnak ismerjük.

    X
    OKTÓBER – SKORPIÓ
    A bor podágrát szül, mely szúr, mint skorpió,
    S díjul vízkórságot nyer a víz-nem-ivó.

    XI
    NOVEMBER – NYILAS
    Nyilas jól tudja: célt csak úgy talál,
    Ha vízivásnál rendületlen áll.
    Ha mámor fogja el szemét s eszit,
    Bármely ügyes, kezével célt veszít.

    XII
    DECEMBER – BAK
    Vad szirteken vígan szökell a bak
    S erőt s rugalmat ad hűvös patak.

    Az ép erő teljében vígan zengve lejt,
    Vizet ki móddal inni nem felejt,
    S ha olykor habzik is a bor kelyhében, nem árt,
    Csak mértékletlenség okoz mindenben kárt.

    Forrás: www.eternus.hu / Kriza János: A tizenkét égi jegy mértékletességet prédikál

  • Eötvös József: A tokaji hegy

    Egykor lángokat vetettél,
    Ősz tető, most vesztegelsz,
    És kiégett köveidben
    Szőlőfürtöket nevelsz.

    Mégis jól tudod, mi voltál,
    Híven érzed, amit rég:
    Régi lángod, régi fényed
    Boraidban most is ég.

    Képed ez, te árva nemzet,
    Mely elvesztéd fényedet;
    Oh, de mondd, hát könnyeidben
    Lángol-e még szent tüzed?

    Forrás: www.eternus.hu / Eötvös József: A tokaji hegy

  • Samarjay Károly: Bort tölts, babám

    Bort tölts, babám, beteg vagyok, jaj nekem!
    Meg nem fér többé bőriben a szívem,
    Elaltatja talán a bor bajomat,
    Rég nem ittam, hadd igyam le magamat.
    De ne tölts, mert a részegség majd megöl,
    Úgyis részeg vagyok kökény-szemedtől,
    Részeg vagyok piros arcod lángjától,
    Részeg vagyok, mit sem tudok magamról.

    Forrás: www.eternus.hu / Samarjay Károly: Bort tölts, babám

  • Zajzoni Rab István: Lelkemadta víg barátok…

    Lelkemadta víg barátok,
    Hogy is bukkanék reátok?
    Isztok, mint a malomkerék,
    Ez valóban nagyon derék.

    Nem ittam száz esztendeje,
    Száraz csontjaim veleje,
    Száz jó forint marja zsebem,
    Mind a százat eltemetem.

    Föl, csapláros, föl, cigányok!
    Ingyen semmit nem kívánok,
    Bor és zene, dinomdánom,
    Száz forintért sohse bánom.

    Az én torkom pokolgödör,
    Lángja mindig jobban gyötör,
    Tüzét gonosz ördög rakja,
    Bort! a bor majd elaltatja.

    Ti meg húzzátok, cigányok,
    Lelkem az édes anyátok,
    Húzzatok rá, rúgjak egyet,
    Mit tehetnék most egyebet?

    Forrás: www.eternus.hu / Zajzoni Rab István: Lelkemadta víg barátok…