„Szeress meg koromfeketének,
hófehérnek bárki megszeret.”
Forrás: FB
Címke: Szerelem
-
William Wordsworth: Tünemény
Mikor először tünt elém,
drága volt, mint egy tünemény,
kit azért küldött életem,
hogy egy perc dísze ő legyen.
Szeme mint alkony csillaga;
s az alkony hozzá a haja:
csak ennyi benne az, ami
nem májusi és hajnali.
Vidám kép, édes könnyűség:
meglep, megállít és kísért.De többször látva: látomány
volt ő, és mégis földi lány.
Lépése szűzi és szabad.
Házias minden mozdulat.
Alakja nyájas, tiszta fény.
Nyomában emlék és remény
kelt: mivel ő sem állt a szív
mindennapi és primitív
éhei, kis búk, örömök,
csók, könny, mosoly, vágy, gáncs fölött.Azóta híven nézem őt
s lesem élete ütemét.
Lelket lélekző drága lény:
útitárs a Halál felé.
Szilárd ész, gyengéd akarat,
szívós erő halk báj alatt.Valódi asszony, jó, s igaz,
intés, parancs, derű, vigasz.
Asszony, és mégis valami
fényt érzek, ami angyali…Forrás: FB
-
Hajnal Anna: Formáltál engem örömödre
Formáltál engem örömödre,
két könnyű lábbal, szinte szállnék,
s ha hirtelen kinőne szárnyam,
nem lenne váratlan ajándék,
mert aki lát, meglátja rajtam:
ez itt az Isten kedvelt lánya,
akit a szelek körüllengnek,
s kinek a tavasz új ruhája.Formáltál engem örömödre,
de ékesíts fel most csodákkal!
szivárványt küldj sötét szemére,
ha lát, lásson hétszín varázzsal!
hadd lásson tündéreknél szebbnek,
éjjel nevemre felriadjon,
mint akit ékes villám keltett,
s utána szédülten virrasszon.Ha jön a reggel, minden fényben,
harmatban, hőben felidézzen,
ha nem lát, értem sóvárogjon,
és hogyha lát, hát megigézzem.Formáltál engem örömödre,
de öltöztess most illatokba!
lépéseim füröszd zenében,
s csillagokat bűvölj hajamba.Tedd meg most legnagyobb csodádat,
segítsed meg most kicsi lányod,
mert ha nem látom, érte sírok,
s ha látom, majdnem holtra válok,
tedd, étlen-szomjan engem várjon,
és sírjon értem apadatlan,
s boríts el minden édességgel,
hogy mindezért megvigasztaljam.Forrás: FB
-
Hajnal Anna: Kisüt a nap
Ingó árnyékunk összeér,
esőhízott lombok remegnek,
száradó madarak csevegnek,
napfoltokat rezget a szél;
zöld tenyeredben ringok én,
te emelsz vízirózsaszőnyeg,
víz lettél? lágy hullámok nőnek,
te hűlsz, te melegszel körém?Párában zsibbadó karok
üresen nyúlnak ki utánad,
– elfelejtem mit akarok –
illattal érinted a számat,
megcsókolsz átfutó eső.Most felleg vagy? emelkedő?
eltűnsz a téged kereső
vágyó szemek látóteréből,
átlátszó, fényes lebegő.Képlékeny lettél? légnemű?
betöltöd a teret köröttem.
Átengedsz. Hangtalan kinyílsz
s hangtalan bezárulsz mögöttem.(1975. június)
Forrás: FB
-
Gyurkovics Tibor: Feleselő
Tudod, hogy mi a szerelem?
– hogy vele igen – vele nem.
Hogy mi a tűzbocsátkozás?
– csak ő legyen és senki más.Az utcán meg sem ismerem,
– még szemhéját is szeretem!
Minden mozdulata hamis!
Mosolya, csókja – akkor is!Torkomig ér gyűlöletem:
senkivel se – vele igen!
És kerülöm és megvetem
és átkozom – és szeretem!Őrült vagyok és lángolok
karjában – mint a csillagok.Forrás: Szeretem a verseket
-
Falu Tamás: Különös fa
Különös fa vagyok,
Feléd hajlít a szél.
Feléd suttognak ágaim,
Eléd hullnak virágaim.Különös fa vagyok,
Tiéd az árnyam, lombom,
Koronám néked bontom,
Tiéd a rügyes tavasz,
S az álmodó telek.Különös fa vagyok,
Minden évgyűrűmmel eljegyeztelek.Forrás: Index fórum – Kedvesch versek
-
Káli László: (ha)
Ha lennék az, aki nem lehetek…
És ha lennél az, aki nem lehetsz…
Ha tenném azt, amit nem tehetek,
és ha tennéd azt, amit nem tehetsz…
Ha lennék az, akivé Veled lehetnék,
és tenném azt, amit Érted tehetnék…
Akkor is az lennél, aki nélkülem lettél,
és én az lennék, akivé magadért tettél?Forrás: Index fórum – Kedvesch versek
-
Zelk Zoltán: Figyelmeztetlek
Figyelmeztetlek;
mint a téli reggel,
egemen annyi csak
– ha fölkél is – a nap,
amennyi sugarat
tőled ha kap.S: vigyázzad lépteid,
ha mellettem, velem,
a percek ónosesője zizeg,
megfagy a köveken.És: kapaszkodni nincs
se fal, se ág…Én be nem csaplak,
a közhely szavát mondom,
ha érteni csak az segít.
Tél van. Korán esteledik.Forrás: Index fórum – Kedvesch versek
-
Kassák Lajos: Veled vagyok
Előtted megyek,
te én előttem.
A koranap aranylánca
csilingel kezemen.Hová mégy – kérdezem,
feleled – nem tudom.Siettetném lépteim
de te jobban sietsz.Előtted én
te én előttem.Egy kapu előtt mégis megállunk.
Megcsókollak,
te nekem adsz csókot,
aztán elindulsz szótlanul
és magaddal viszed életem.Forrás: Index fórum – Kedvesch versek
-
Babits Mihály: Szerenád
melyben a költő kedvese szépségét dicséri és a saját szomorú bujdosásait és egyéb bánatait igen keserüli
Zeng a nád a tó fölött
zeng a szél a nádon –
édes, álmaid között
halld a szerenádom:
ima rád e szerenád,
tested titkos templomát
dallal így imádom.Elefántcsont palota
boltozatos melled
kettős márványoszlopa
nyugszik egymás mellett
fejed fenn a vánkoson
tornya, melyen átoson
lágy tömjénlehellet.Érted, édes, messzirül
jöttem a vasúton
hó közűl és bérc mögül
sáron, havas úton,
nyáron át és télen át
nádon át és éren át,
szálltam a vasúton.Cirpel most az őszike
szeles őszidőben
felijed az őzike
távol az erdőben,
béka zenél, zug a sás,
hosszú volt a bújdosás
teljes esztendőben.Béka zenél, zug a sás
szél kel az erdőn át
szomorú a bujdosás
ezer esztendőn át,
ezer évig élek én
s mindig, mindig sírok én
az egész időn át.Forrás: Index fórum – Kedvesch versek
