Sínek fegyelmével kövess
az éles fordulókban.
Megfeszülsz is: maradj, szeress!
Életünk kisiklóban.
A sínnek egy iránya van:
amerre fénylik párja;
csak rozsdás vas magányosan,
beível a halálba.
Ha botladozol egyedül,
ki tart, hogy el ne essél?
Hisz kettőnknek sem sikerült,
mit egyedül szeretnél.
Azt veszted el – majd kiderül –
mit oly nagyon kerestél!
Forrás: Váci Mihály Összegyűjtött művei, Magvető, 1979
