Mint a cigányhegedű, sir az orkán.
Kékszemü lány gonoszul mosolyog rám.
Szép szeme jég, ha égszinü kék is,
oly sok a vágyam, s oly kicsi mégis!
Jaj, idegen vagy, távoli!
Téged üdvözöl – engem elhagy az élet.
Szép nap alatt jársz, én komor éjben,
mélyhavu éjszaka förgetegében.
Jó nekem így! Hegedűm jeges orkán.
Hűs mosolyod zuhogó havat ont rám.
Rab Zsuzsa fordítása
Forrás: Lélektől lélekig
