Sinka István: Sötét esztendők

Csillag voltam előbb,
aztán gyermek lettem,
s gyertyaként a szívem a
tenyerembe vettem.

Sötét esztendőkben
úgy néztem a tájat
s Isten simogatta
gyönge kis gyertyámat.

Ment előttem farkas,
jött utánam bárány
– kastélyt vehettem vón –

gyertyám fénye árán.

Kastélyt vehettem vón –

Forrás: Lélektől lélekig