(részlet a búcsúbeszédből, Nagy László ravatalánál, 1978. február 6., Farkasréti temető)
Árváid állnak körül, Legelső Csillag. A vak sors, a sötét erők sortüze ezúttal is tévedhetetlenül célba talált. Akár legutóbb: októberben.
Örökségeden, a befelé határtalan Szabadság szikkadt kenyerén megosztozunk: maradjon elfogyhatatlan étkünk. Pirinyó morzsája is édesebb mindannál, amit a jóllakottak terített asztala kínál.
Dögvészes parton a terített asztal ott áll ma is. Dúl a vendégség körülötte. Minden kísértés pedig a Te kezed által megjelöltetett. Talpát, tenyerét ki-ki szemügyre vegye, barátaim: nem virít-e rajt világosszürkén a hamu? A körmök alól kitetsző koromszemcsék is szigorú önvizsgálatra szorítanak. Ezért a szerencsés túlélő csak kellő indokkal s illendő áhítattal vegye szájára szentséges nevedet. A Te sírodra nem hullhat szemét.
Hagyatékod: a Mű, a megbonthatatlan, felülmúlhatatlan.
S hagyatékod: a fejünk fölött összeroppanó mennyboltozat – a ránkszakadt felelősség.
Kortársak, utódok, kezdő s leendő pennaforgatók, nem tollat temetünk ma itt, de kardot.
László, segíts a túlsó partról, mert egyetlen fedezékünk a megmaradás, megmaradásod.
Teremtő erőd virágában távoztál közülünk, váratlanul. Csaknem belédpusztultunk. Eleven arcod hiánya a mi holtig tartó vigasztalanságunk.
Mégis: satuba fogott szívünket szorítsad mindenkoron, hisz munkában Mérce, virtusban Példa Te voltál, Te vagy;
biztos ítélet Tündöklő Tükre Te voltál, Te vagy;
lázban kovácsolt damaszkuszi Penge Te voltál, Te vagy;
Igazság Angyala, Tisztesség Oltára Te voltál, Te vagy;
Hitünk Sziklája, Hűség Vaspántja Te voltál, Te vagy;
jó ügyek Cinkosa, gyöngék Istápja Te voltál, Te vagy;
másokat gyógyítván Magadat Pusztító Te voltál, Te vagy;
sárkánytorokba döfő Szent György lovag Te voltál, Te vagy;
sárkányok fogán Ártatlan Áldozat Te voltál, Te vagy;
verőerünkön Átvérzett Kötés Te voltál, Te vagy;
csikókkal áldott Édeni Mező Te voltál, Te vagy;
Iszkáz és Istensegíts között Te voltál, Te vagy;
Petőfi fölszántott sírja Te voltál, Te vagy.
Nagy László! Tőled én elbúcsúzni nem tudok.
A Téged szeretők nevében siratlak.
Irgalmas Földanyánk, fogadd be legkülönb Fiadat. Ámen.
Forrás: PIM
