William Shakespeare – 116. szonett

(Arany János fordítása)

Hogy két hű szívet bármi elszakaszthat:
Ne hidd! A szerelem nem szerelem,
Mit változás valaha megváltoztat,
A mely a hűtelenhez hűtelen.

Nem! örök pont az, mint a sarki csillag:
Fújjon vihar bár, olthatlan lobog;
Örök vezére hányt-vetett ladiknak;
Helyét kimérhet’d, árát nem szabod.

A szerelem nem rabja az időnek,
Bár sarlajától arcz-rózsája hull,
Múló hatalmát mégsem érzi ő meg,
Mert az ítélet-nap sem éli túl.

Ha áltan ez, s rajtam annak tűn ki:
Sohsem írtam, sohsem szeretett senki!

Forrás: Arcanum – Shakespeare szonettek, Arany János fordítása