Samuel Beckett: Alba

hajnal előtt még itt leszel
és Dante és a Logosz és minden sztrátum és misztérium
s a billogos hold
ott a zene fehér síkja fölött
melyet idekottázol hajnalig

komoly alázatos dalos selyem
hajolj arékapálmák fekete firmamentumára
esőzz a bambusz-füstvirágra füzek fasorára

részvét ujjaival ki hajol ide ha nem te
és ha e port hitelesíted
bőkezűséged alig gyarapítja
mert a te szépséged előttem hófehér papír
önmagát közlő közlemény ragyog át
emblémák viharán
hogy nincs napfény se nincs fátyol lehullta
és nincs vendégelő úr
csak én és aztán e papírlepedő
a többi holt teher

Forrás: Magyarul Bábelben (fordította: Tandori Dezső)