Eső dobol, ajtó recseg,
villám, zöld fényű ég –
én itt vagyok, te meg amott,
s köztünk a messzeség.
Bár ezer mérföld lenne csak
s a vad, villamos ég,
ami közénk áll – akkor, ó,
remény is lenne még.
De hogy azt átalérje, már
a vágyunk sem elég,
jaj, több az, mint villám, vihar,
több, mint a messzeség.
Fordította: Tótfalusi István
Forrás: Lélektől lélekig
Világlíra, angol, távolság, vágyakozás, reménytelenség
